TE TUDOD, MIT ESZEL?

Vajon mi az, amit egy dietetikus soha nem venne meg?

BÉKE A TÁNYÉRON

Az egészséges táplálkozás nem a tiltólistáknál kezdődik.

5 dolog, amit egy dietetikus soha nem tenne a kosarába

Mégis ott van szinte minden magyar család hűtőjében...

Felvágott a reggelihez, tej a kávéba, egy üdítő ebéd mellé, este pedig valami gyors vacsora. Megszokások, amelyekről sokszor már eszünkbe sem jut megkérdezni: tényleg jó ez így?

Magyarvári Szilvia dietetikust, a Béke a tányéron megálmodóját kérdeztük arról, mit eszik egy szakember, mi nem kerülne soha a saját bevásárlókosarába, tényleg félni kell-e a szójától, és miért akar felrobbanni a hasunk, amikor egyik napról a másikra egészségesebben akarunk enni.

Csicsericurry sütőtökös hajdinával – egészséges növényi ebéd

Mit ebédel egy dietetikus, amikor neki sincs ideje semmire?

Ha dietetikusra gondolunk, könnyű elképzelni, hogy nála minden étkezés grammra kiszámolva és tökéletesen megtervezve kerül az asztalra.

A valóság ennél jóval hétköznapibb.

Amikor megkérdeztük Szilvit, mit ebédelt aznap, csicsericurry sütőtökös hajdinával volt a válasz. Általában előre készül a napokra, vagyis meal preppel gondoskodik róla, hogy legyen kéznél kiegyensúlyozott ebéd. Ha pedig tényleg nincs idő, jön az egyszerű B terv: tortilla pirított tofuval és salátával.

És nem, egy dietetikus sem feltétlenül tölti az életét kalóriaszámolással. Szilvi nem számolja minden nap a kalóriákat, de időnként ránéz, különösen akkor, ha változik a rutinja vagy a célja.

Hogyan alakult ki a növényi táplálkozás gondolata?

Fenntarthatóság. Etika. Egészség. A három végül összeért.

Szilvi dietetikusként végzett, de a növényi táplálkozás felé vezető útja nem egyetlen radikális döntéssel kezdődött.

Először a fenntarthatóság kezdte foglalkoztatni, majd megismerkedett az etikai kérdésekkel, miközben az egészségügyi oldalt is egyre alaposabban körbejárta.

„A pontot az i-re az tette fel, mikor a tejipar működéséről olvastam egy cikket, amiben emberekkel, anyákkal és babákkal volt leírva.”

Ekkorra már tudta, hogy számára ez lesz az út.

A Béke a tányéron név pedig annyira magától értetődőnek tűnt neki, hogy amikor el akarta indítani az oldalt, biztos volt benne: valaki már használja. Szerencséjére nem így volt.

Mit csinál valójában egy dietetikus?

Nemcsak a betegségek kezelésében, hanem a megelőzésben is fontos szerepe lehet.

A dietetikus nem egyszerűen megmondja, mit szabad és mit nem szabad ennünk. Étrendi és életmódbeli eszközökkel segíthet betegségek kezelésében, de ideális esetben már korábban, a megelőzésben is szerepet kap.

Szilvi ma elsősorban a növényi étrendre áttérőknek segít. Vezeti a Vegán Életmód Klubot, és részt vesz az OkosFehérje projektben is, amely a hüvelyesek népszerűsítését tűzte ki célul.

És miközben időről időre felbukkan egy új, egzotikus „szuperfood”, amelyért kisebb vagyont hagyhatunk a bioboltban, a növényi táplálkozás alapjai végig ott voltak előttünk: hüvelyesek, gabonák, zöldségek és gyümölcsök.

Na jó. De mi az az 5 dolog, amit egy dietetikus soha nem tenne a kosarába?

Öt tiltott élelmiszert kerestünk, de egy sokkal érdekesebb választ kaptunk.

Ha azt hitted, kapsz egy rövid listát arról, hogy mit nem szabad enni, és máris egészségesen étkezel, akkor bizony tévedtél.

Mi is szerettünk volna kihúzni Szilviből egy szép ötpontos feketelistát. Öt ételt, amit egy dietetikus meglát a boltban, felszisszen, majd messziről kikerüli a polcot.

Csakhogy nem kaptunk ilyen listát, és tulajdonképpen ez lett az érdekesebb válasz.

Szilvi saját bevásárlókosarából növényi étrendje miatt kimaradnak az állati eredetű élelmiszerek: a húsok, a felvágottak, a tej és a tejtermékek.

Van két másik kategória is, amely növényi lehet ugyan, mégsem jutna eszébe magának megvenni: az üdítőitalok és az energiaitalok. Ezek legfeljebb ritkán, például egy-egy vendégség alkalmával kerülnek nála képbe.

Amikor azonban a növényi élelmiszerekről kérdeztük, nem kezdett újabb tiltólistát gyártani.

„Növényi táplálkozáson belül már nem vagyok ilyen szélsőséges, mindennek meg lehet a helye egy kiegyensúlyozott táplálkozásban, megfelelő arányban és gyakorisággal.”

Vagyis megpróbáltunk egy dietetikussal kimondatni öt tiltott élelmiszert, és helyette kaptunk egy ennél jóval használhatóbb választ: nem feltétlenül egyetlen ételtől lesz jó vagy rossz az étrendünk.

Akkor legalább vegyünk egy méregdrága vegán szuperfoodot?

Az egészséges növényi táplálkozás nem feltétlenül a drága, egzotikus alapanyagoknál kezdődik.

Ha már egészségesen akarunk élni, biztos szükségünk lesz néhány olyan alapanyagra, amelynek a nevét sem tudjuk elsőre kimondani.

Nem feltétlenül.

Amikor azt kérdeztük Szilvitől, melyik túlárazott vegán szuperfoodot tartja teljesen feleslegesnek, nem is nagyon tudott ilyet mondani. A növényi étrend alapját adó élelmiszerek jelentős része ugyanis eleve hétköznapi és olcsó alapanyag.

A hüvelyesek és gabonák jó példák erre. A zöldségek és gyümölcsök ára már problémásabb lehet, de Szilvi ezek közül is kiemeli az olyan egyszerűbb és olcsóbb választásokat, mint a káposztafélék vagy a cékla.

Mielőtt tehát vagyonokat költenénk valamilyen egzotikus csodaporra, lehet, hogy érdemes előbb körülnézni a zöldségesnél.

Olcsó és egészséges növényi alapanyagok: káposzta, cékla, zöldségek és hüvelyesek

Szója, tofu, edamame és szójaital – a növényi táplálkozás értékes alapanyagai

A szója tényleg meddőséget okoz és tönkreteszi a bélrendszert?

A szója körül rengeteg tévhit kering, pedig értékes növényi fehérjeforrás.

Ha van élelmiszer, amely köré az internet komplett mitológiát épített, a szója biztosan dobogós.

Szilvi szerint rengeteg tévhit kering körülötte, pedig értékes alapanyag. Teljes értékű fehérjét tartalmaz, pozitívan hathat a szív- és érrendszerre, és a daganatok megelőzésében is szerepe lehet.

A legtöbb félelmet talán a fitoösztrogének okozzák. Ez azonban nem azt jelenti, hogy szójával „női hormont” viszünk be a szervezetünkbe. Ráadásul fitoösztrogének más növényi élelmiszerekben is megtalálhatók.

A szója tehát Szilvi kosarában nem ellenség.

„Nekem a genetikám miatt nem való a vegánság”

Vajon tényleg a génjeinken múlik, hogy képesek vagyunk-e növényi étrendre váltani?

Létezhet olyan ember, akinek egyszerűen „tiltja a genetikája” a vegán étrendet?

Szilvi szerint sokkal inkább elegendő tudásra és kapacitásra lenne szükség az átálláshoz.

Könnyű azt mondani valakinek, hogy változtasson az étrendjén. Sokkal nehezebb megtenni, ha egész nap dolgozik, családot lát el, kevés ideje van főzni, és közben a megszokott választások egyszerűbbnek vagy olcsóbbnak tűnnek.

Amíg az egészségtelenebb és kevésbé fenntartható választás a könnyebb út, addig a változtatás plusz energiát igényel.

Ez pedig már messze nem egyszerűen akaraterő kérdése.

Bab, lencse és csicseriborsó – egészséges hüvelyesek a növényi étrendben

Miért akar „felrobbanni” a kezdő vegán hasa?

Bab, lencse, csicseriborsó, rengeteg zöldség. De miért járhat puffadással az étrendváltás?

Papíron jól hangzik. Aztán jön a puffadás, a gázképződés, esetleg a görcsök, és két nap után megszületik az ítélet: „Na, én ezt nem bírom.”

Pedig lehet, hogy egyszerűen túl gyors volt a váltás.

Szilvi szerint nagyon fontos, hogy honnan indulunk. Ha valaki korábban rostszegényen étkezett, érdemes fokozatosan növelni a mennyiséget és szépen sorban bevezetni az új alapanyagokat.

A bélflóra képes alkalmazkodni, de a rendszeresség is számít. Ha valaki csak elvétve fogyaszt hüvelyeseket, újra és újra tapasztalhat puffadást. Ha fokozatosan felépíti és rendszeressé teszi a fogyasztásukat, hosszabb távon sokkal kevésbé jelenthetnek problémát.

Segítségül egyszerű gyógynövényeket és fűszereket is hívhatunk: Szilvi puffadás esetén például a borsmentateát, fűszerként pedig a köményt említi.

Lehet, hogy nem is az étellel kell kezdeni

Az egészséges táplálkozás nemcsak arról szól, mit eszünk, hanem arról is, mennyire ismerjük önmagunkat.

A beszélgetés egyik legérdekesebb része végül nem a szójáról, a húsról vagy a hüvelyesekről szólt.

Hanem rólunk.

Szilvi gyakran használja az önismereti táplálkozás kifejezést. Szerinte ugyanis rengeteg párhuzam van az önismeretünk és a táplálkozásunk között.

„Aki nem tud kiállni magáért, a táplálkozásában is nehezen fog határokat húzni másokkal és saját magával szemben is.”

Az önismeret és a táplálkozás oda-vissza hat egymásra. Minél jobban ismerjük magunkat, annál könnyebb olyan életmódot kialakítani, amely nem egy általános sablont próbál ránk erőltetni, hanem figyelembe veszi a személyiségünket, az egyéni különbségeinket és az élethelyzetünket is.

Nem biztos, hogy rossz étrendet választottunk. Lehet, hogy egyszerűen olyan életet terveztünk hozzá, amelyet nem élünk.

Közös növényi főzés és vegán életmód workshop

Van jövője Magyarországon a növényi táplálkozásnak?

A növényi étrend nemcsak ételekről szól, hanem közösségről, élményekről és tudatos döntésekről is.

A beszélgetés elején öt olyan dolgot kerestünk, amit egy dietetikus soha nem tenne a bevásárlókosarába. A végére azonban egy érdekesebb kérdéshez jutottunk: kell-e egyáltalán minden élelmiszert jó és rossz kategóriákba sorolnunk?

A növényi ételekre már sokan nyitottak, a kizárólag növényi táplálkozást azonban még mindig sokan szélsőségesnek tartják. Emiatt a piac sem óriási, de Szilvi az évek során megtalálta azokat a területeket, amelyekben jól tud működni.

Ilyen a Vegán Életmód Klub, amelyet tovább szeretne építeni, nemcsak tudást átadva, hanem közösséget is formálva.

Különösen közel állnak hozzá az elvonulásokon történő főzések is. Ott nem csak beszélni lehet arról, milyen a növényi táplálkozás.

Meg lehet főzni. Meg lehet kóstolni.

És talán ez többet ér száz internetes vitánál. A hosszú távon működő változás valószínűleg nem a tiltólistánál kezdődik, hanem az első olyan döntésnél, amelyet már tudatosan hozunk meg.

Hol találod Szilvit?

Ha szeretnél többet megtudni a növényi táplálkozásról, keresd Magyarvári Szilvit, a Béke a tányéron megálmodóját!

Catering, privát főzés, workshopok és Vegán Életmód Klub. Egyéni dietetikai tanácsadásra ritkábban van kapacitása, de szükség esetén hiteles szakembert is tud ajánlani.

E-mail: bekeatanyeron@gmail.com

Vegán Életmód Klub

Legolvasottabb cikkeink